Palántadőlés: okai és megelőzése

Palántanevelés folyamán sok hobbikertész találkozik azzal a problémával, hogy a kis növények cérnaszál vékony, gyenge, megnyúlt hajtásai nem tartják meg a növényt, és a fejlődő növényke hamarosan elfekszik a talajon. Ezt a jelenséget palántadőlésnek nevezik. A cikkből megtudhatod, hogy mi okozza ezt a betegséget, és hogyan védekezhetsz ellene.

Magról szaporított és helyrevetett növényeink többségét április és május hónapokban vetjük el szabadföldi viszonyok között. A vetés idejét a növények hőmérsékleti igénye határozza meg: a hidegtűrő sárgarépa, petrezselyem, retek és borsó magjait március végén, április elején szokták vetni, ezt követik a hagyma, uborka, tökfélék magjainak talajba helyezése.

Egészséges paradicsom palánták.

A meleg igényesebb paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, zeller magjait meleg helyen üvegházban (verandán, ablakban) palántaként nevelik, és csak a tavaszi fagyok elmúltával májusban ültetik ki a szabadba. Az egynyári virágok többsége is meleg igényes, apró magjaikat ezért szabályozott, fűtött helyen nevelik palántaként, és májusban a megerősödött palántákat helyezik ki a virágágyakba.

Palántadőlés

A betegség kialakulását három tényező határozza meg: az érzékeny palánta, a betegség kialakulása számára kedvező körülmények, a kórokozó jelenléte.

A talajba került mag a nedvesség hatására megduzzad, csírázásnak indul. Ha a talaj hőmérséklete a csírázás alatt nem a növény igényének megfelelő, annál hűvösebb, a csírázás elhúzódóvá válik, és a talajban élő kórokozók – elsősorban különböző gombafajok – a legyengült növénykét megtámadják. A palántadőlés kórokozó-együttes: Rhizoctonia, Pythium, Fusarium. A domináns kórokozó függ a hőmérséklettől, nedvességtől és a termesztési körülményektől. Hazai viszonyok között a palántadőlés egyik leggyakoribb kórokozója a Rhizoctonia solani. A fertőzött csíranövények gyakran még a talajban elpusztulnak, ha sikerül kibújniuk a talajból, a csíranövények szárának tövi része elvékonyodik, és a palánták elfekszenek a talajon. A bal oldali fotó jól láthatók a gombafonalak.

Ezt a betegséget nevezik palántadőlésnek. A palánták 4 leveles kora után fogékonyságuk a palántadőlést okozó kórokozókkal szemben megszűnik. A palántadőlés betegség mindenféle növényfaj – zöldség-, dísz-, gyógy- és erdészeti növények – magállományánál felléphet, és azonos tünetet, foltokban elhaló és a talajra dőlő növénykék formájában jelentkezik. Üvegházi és szabadföldben elvetett növényeknél egyaránt károsíthat.

Forrás: Dr. Némethy Zsuzsanna

Védekezés

A magok csávázásával a mag felületét vonják be a gombaölő szerrel: a maghéjra tapadó szer a talajba került magot megvédi az őt megtámadó kórokozók támadásától. Az árusított zöldség magvak többségét már csávázva hozzák forgalomba, a felhasználónak ezzel nincs feladata. A vetőmag csomagolásán a fajta neve, termesztési ismertetése mellett a csávázószer neve, kezelés töménysége is fel van tüntetve. A csávázószeres kezelést a magok színéről is fel lehet ismerni: gyakran élénk színűre festik a magokat, hogy ezek kezelése mindenki számára nyilvánvaló legyen, és étkezési célra még véletlenül se használja fel senki. Csávázott magvak vetését csak gumikesztyűben szabad végezni. Részletes csávázási ismertető: Vegyél csávázott vetőmagot vagy csávázz házilag?

Magvetéshez mindig kórokozómentes, jó minőségű palántaföldet használjunk. A kereskedelemben kapható vetőközegek többsége hőkezelt, ezért általában nincs szükség további fertőtlenítésre. Kis mennyiségű kerti föld használata esetén – például 1–2 cseréphez – a talaj házilag is hőkezelhető: a benedvesített földet 180 °C-ra előmelegített sütőben, vízzel telt edény mellett, körülbelül 30 percig melegítsük, majd hagyjuk teljesen lehűlni.

A palántadőlés okozó kórokozó utólag is bekerülhet a vetőközegbe, a levegőből (a gombaspórák mindenhol jelen vannak), a mag felszínéről, nem fertőtlenített cserepekről, tálcákról, korábban használt szerszámról, kézről, túlöntözéssel kialakuló pangó vízből, párás, szellőzetlen mini üvegházból.. Ha a palántadőlés nem a kész palántaföld hibája, hanem a körülményeké, és amennyiben a palántadőlés korábban visszatérő problémát okozott, megelőzésképpen Streptomyces griseoviridis, Pythium oligandrum vagy Trichoderma fajokat tartalmazó biológiai hatóanyagú készítmények alkalmazhatók. Ezek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek a gyökérzónában kiszorítják a kórokozó gombákat.

A biológiai készítményeket a címkén megadott töménységben vízben feloldva, vetés után vagy keléskor, mérsékelt beöntözéssel juttassuk a talajba. A cél nem az áztatás, hanem a gyökérzóna átitatása. Ezeket a készítményeket nem szabad erős kémiai gombaölő szerekkel együtt használni, mert azok elpusztíthatják a hasznos mikroorganizmusokat. Mindig az aktuális engedélyokirat előírásait kövessük.

Ha a kelő palánták között mégis megjelenik a palántadőlés tünete, a fertőzött növényeket a környező földdel együtt azonnal távolítsuk el, és mérsékeljük az öntözést. A túl nedves, levegőtlen közeg a betegség leggyakoribb kiváltó oka. A teljes vetőtálca áztatásszerű, vegyszeres beöntözése ma már nem számít általánosan javasolt megoldásnak házikertben. A korábban ajánlott egyes hatóanyagok forgalmazása és felhasználása jelentősen korlátozott.

A korszerű palántanevelés elsősorban megelőzésre épül: egészséges vetőmag, steril közeg, kiegyensúlyozott öntözés, megfelelő szellőzés és elegendő fény biztosítja a legerősebb védelmet a talajlakó kórokozókkal szemben.

Védekezés vegyszerek nélkül

A palántadőlés megelőzésében a legfontosabb a megfelelő környezet biztosítása.

• Jó minőségű, ellenőrzött palántaföld használatával már eleve csökkentjük a fertőzés kockázatát.
• Lehetőség szerint tiszta, új vagy alaposan fertőtlenített vetőtálcát használjunk.
• Kerüljük a túl sűrű vetést, mert a zsúfoltság és a rossz levegőmozgás kedvez a gombás betegségek terjedésének.
• A talaj hőmérséklete is befolyásolja a palántadőlés kialakulását. A túl hideg, 15 °C alatti közeg lassítja a csírázást és gyengíti a fiatal növényeket, miközben kedvez a kórokozók felszaporodásának. A legtöbb zöldségpalánta számára az egyenletes, 20–22 °C körüli talajhőmérséklet biztosítja a gyors, egészséges indulást.
• Az öntözés legyen mérsékelt: a föld legyen nyirkos, de soha ne pangjon benne a víz. Öntözéshez használhatunk vezetékes vizet; esővizet csak akkor, ha tisztán, szennyeződésektől mentesen tároltuk. A kamillateás öntözés enyhe fertőtlenítő hatású lehet, de önmagában nem helyettesíti a megfelelő termesztéstechnikai körülményeket.
• A palántákat világos, szellős helyen neveljük.
• A napi 12–16 órás kiegészítő LED-megvilágítás segíti az erős, zömök növekedést, de nem helyettesíti a megfelelő szellőztetést és vízháztartást.